A wiki használata
A Moodle wikije az ErfurtWiki-re épül, amely a WikiWikiWeb hipertextes rendszer implementációja. A wiki weboldalak egyszerű közös szerkesztését és létrehozását teszi lehetővé.
- Lapszerkesztés oldalak szerkesztésének elsajátítása
- Valamely oldal tartalmának a szerkesztéséhez kattintson a  pontra vagy a 
legördülő menüből válassza az "Oldal szerkesztése" pontot. pontra vagy a 
legördülő menüből válassza az "Oldal szerkesztése" pontot.
- Az oldalak formázása Wiki jelölőnyelvvel vagy (ha a wiki rendelkezik ezzel az opcióval) HTML-lel történik.
- Oldalakat kereshet vagy áttérhet az új oldalak listájára.
- Emellett léteznek listák a leggyakrabban látogatott, a leggyakrabban módosított és a legutóbb frissített oldalakról.
Lapszerkesztés:
Egy-egy lapot úgy hozhat létre, hogy egy meglévő oldal szövegében megnevezi az új lapot. 
Általában wiki-oldalakat ún. 
CamelCase formátumban vagy szögletes zárójelek ( [] ) közé írva 
nevezhet meg.
Például:
- MyWikiPage (Camel Case)
- [My Wiki Page] (szögletes zárójelek között)
Az a szöveg, amely wiki-oldalas elnevezést tartalmaz, '?'-lel végződik. A '?'-re kattintással kezdhet neki az adott oldal szerkesztésének. A szöveg megírása, elmentése után máris kész az új wiki-oldal.
Wiki jelölőnyelv:
Egy-egy wikin belül az oldalak könnyen szerkeszthetők a wiki jelölőnyelv segítségével.
Bekezdések
- ezzel választhatók el egymástól üres sorokkal a szövegen belüli bekezdések
- sortöréshez használjon három %%% jelet
- ha a szöveg elé szóközöket vagy tabulátorokat ír, a sorok behúzással jelennek meg
!! Címsorok
- A sor elején egy ! segítségével hozhat létre egy kis címsort
- !! jellel közepeset
- !!! jellel nagy címsorokat
szövegformázás
- szöveg kiemelése két aposztróf [''] segítségével történik, a közötte lévő szöveg rendszerint dőlten jelenik meg
- szöveg vastagítása két aláhúzásjellel [__] történik (vagy két csillag között: **)
- szövegméret növelése kettőskeresztek közé [##] illesztéssel
- szövegméret csökkentése két "55" jel közé illesztéssel
- azonos szélességű betűkkel írógép írásmintájára hasonlító szerkesztéssel a szöveget két egyenlőségjel közé [==] illesztve szerkeszthet
Listák
- lista kezdése * jellel történik
-  számozott lista elején használjon #-t	- további listákat hozhat létre
- ehhez az alpontokat ugyanúgy a * és a # jelek megfelelő variálásával alakíthatja ki
 
Ugrópontok
- új ugrópont létrehozásához illesszen a szövegbe egy CamelCase formátumú wikiszót
- vagy vegye körbe az ugrópontot két szögletes zárójellel
- az érvényes internetes (http://-vel kezdődő) címek, például a http://www.example.com/ webcím szövegét a rendszer automatikusan kattinthatóvá alakítja
-  ha a www-címet vagy a wiki-ugrópontot szögletes zárójelek közé teszi 
  [Moodle], idézőjelekkel vagy a | jellel címkét ragaszthat rá 
  - [title | http://példa.com]
- [WikiWord "cím"] vagy ["cím" WikiLink]
 
-  ha egy wikiszót, !http://www-címet (vagy [bármit], ami szögletes zárójelben van) nem 
  szeretne ugróponttá alakíttatni, mindössze egy felkiáltójelet vagy egy hullámvonalat kell elé írni - !NemUgróPont, ~NemUgróPont
- ![NemUgróPont], !!http://nolink.org/
 
Táblázatok a | jellel
| az egyes elemeket | fogja közre egy | | jellel, | 
| és kész is a | táblázat szerkezete | |
| a böngészők általában | üresen hagyják a hiányzó | cellákat | 
A táblázat elé és után mindig szúrjon be egy üres sort, hogy a bekezdésen belül elkülönüljön a többi szövegtől.
Ábrák
- kép beszúrásához adja meg annak teljes elérési útvonalát szögletes zárójelek között, pl.: [http://www.példa.com/pics/image.png],
- másik megoldás a képfeltöltő funkció használata.
További olvasmányok
A Wiki jelölőnyelv egy sor egyéb lehetőséget tartalmaz. További információk az Erfurt Wiki honlapon.
Camel Case:
A CamelCase a wikiszavak írásmódja. A több szóból álló összetétel 
szóköz nélkül, a szókezdeteknél nagybetűvel írandó. A kis- és 
nagybetűk váltakozásától a szöveg megjelenése hasonlít a teve púpjára.
Ezt a szövegfűzési módot hívják BumpyText-nek (göröngyös szövegnek) is.
A nyelvleírók nem kedvelik a wiki ezen névadási írásmódját, a számítógépes világban azonban nagyon elterjedt ez az írásmód, és a legtöbb programozó ismeri.